Mezőberényi magyar szőttesek

 

 

1. kép: Két szélből szőtt magyar piros mintás szedettes abrosz, szövött szedett csíkkal. Az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjtemény tulajdona. Lsz: 1995.79.

 

 

 

 

 

 

Készítette: Debreczeni János

2014. szeptember 2.

 

 

 

MEZŐBERÉNY földrajzilag Békés megyének a közepén fekszik, a Kettős-Köröstől mintegy 5 km-re. Maga a település azon a peremvonalon települt, amely a megye két táját: a magasabban fekvő Békés-Csanádi löszhátságot és a lapályos, mélyebb fekvésű, vízjárta Körösök-közét elválasztja egymástól. Határa kelet-nyugati irányban mintegy 20 km hosszan az említett két tájra terjed ki.

 

A középkorban Berény néven ismert, de a török világ alatt elpusztult falu a XVIII. század első harmadában települt ujjá. 1723 és 1727 között előbb szlovák, majd német és végül magyar települők népesítették be a hajdani középkori falu helyét.

A község északi részén megtelepülő, a lakosság közel felét kitevő szlovák, a középen elhelyezkedő németek és a déli részt elfoglaló magyar lakosság templomai körül kulturális és forgalmi centrumok képződtek, s így a század végére háromközpontú, jelentős település fejlődött ki

A magyar, a szlovák és a német lakosság egészen a legutóbbi időkig meglehetősen zárt, egymással össze nem házasodó, területileg is határozottan elkülönült közösséget alkotott.

Az azonos táji adottságok révén több vonatkozásban – így a gazdálkodás, építkezés tekintetében – a háromnemzetiségű lakosság meglehetősen egységes anyagi kultúrát teremtett, de nyelvi, vallási, öltözködési vonatkozásban, az élőszóban őrzött hagyományban és a népi tárgykultúra némely ágában – így éppen a szőttes kultúrában is – megőrizték önállóságukat kialakított sajátos tradícióikat.

 

Mezőberény újratelepítése, magyarok (1723)      

A török kiűzése után országszerte elterjedt a híre, hogy az Alföldön földhöz lehet jutni. A felszabadult, nagyrészt lakatlan földre, mint ígéret földjére valósággal özönlött a földéhes jobbágyság abban a reményben, hogy megszabadulhat a földhözragadt, örökös jobbágyság terhétől, jobb megélhetést biztosító földhöz juthat, azon taksás jobbágy lehet, és vallását szabadon gyakorolhatja.

Több irányból érkeztek Mezőberénybe a magyarok. Feltehetően már a 20-as években szivárogtak be a környékbeli nádasokból és falvakból a magyarok, akik az 1690-es években a háború elől Berényből elmenekültek. Ezekben az években Békés és Bihar megyei helységekből számos magyar jobbágycsalád érkezett Berénybe. Az 1760 évi Berényi összeírás adatai évszámot nem tartalmaznak csak azt jegyezték fel, hogy a magyarok betelepedése idején jöttek Berénybe. Az összeírás szerint 61 magyar család és 22 velük együtt élő fiú és lánytestvér élt Berényben.

Békés megye településeiről érkező magyar családok: Doboz, Nemeskereki, Tarcsa, Vári és Vésztő. Bihar megye településeiről érkező magyar családok: Geszt, Mikepércs, Okány, Ugra és Vértes. Csongrád megye településeiről érkező magyar családok: Szentes

 

                                                                                                                                   

 

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A szövött anyagok rendeltetésének és a tervezett díszítménynek megfelelően általában két vagy négy nyüsttel szőttek a Berényi magyar paraszt szövők. Ezzel a technikai megoldással a hagyományos szőtteseiket és a szokásos díszítményeiket elő tudták állítani. Szövött anyagaikat általában vászonkötésben szőtték, a díszítmények egyes változatainál alkalmaztak ripszkötést és csak a derékaljak, valamint a zsákok szövésénél dolgoztak sávolyszövéssel. Ezekhez a szövési technikákhoz a négy nyüst elegendő volt.

-       Két nyüsttel – általában – a kevésbé igényes vagy szerényebb díszítésű textíliákat készítették: lepedő, ponyva, szalmazsák, sajtruha, de a díszes szedett mintázat szövéséhez is elegendő volt a két nyüst.

A két nyüsttel csak vászonkötésben szőhettek, a díszítményeket bármilyen technikával, színes fonalak beszövésével érték el.

-       Négy nyüsttel az igényesebb, nagyobb fonalsűrűségű – finomabb, vékonyabb
fonalú – díszesebbre tervezett szőtteseket, valamint a derékaljakat, zsákokat szőtték. A négy nyüst változatosabb nyüstrendek kialakítását tette lehetővé és többféle díszítési megoldásra volt alkalmas.

 

A Berényi magyar szőtteseken kétféle technikai eljárással alakították ki a díszítményeket:

-       szőttek vertcsíkokat, a szövéstechnikával kialakított csíkok, amelyek készülhettek kettő, illetve négy nyüstös szövőszéken is.  A vertcsík is lehetett többféle is, így: sima és duplacsík.

-       szedettes csíkokat

 

 

-       A sima csíkot a fehér láncfonal és a színes vetülék egyszerű összeszövésével alakították ki. A szövedékben mindkét szín látható egymás mellett vászonkötésben.

A díszítés változatosabbá tételére a csík két szélére vagy a közepére rokkán vagy csak kézzel összesodrott kétféle színű vetüléket szőttek, az így keletkezett
„búzakalászos”-nak, vagy „rozmaringos”-nak nevezett díszítőelemeket más technikai műfajnál is felhasználták.

A technikákat a Mezőberényi magyarok csak egyszerűbb, hétköznapra szánt textíliákon alkalmazták.

 

 

2. kép: sima csíkkal díszített magyar törülköző kötözött rojttal. piros díszítménnyel.

Debreczeni János tulajdona.

 

-       A duplacsíkot kettőnél több nyüsttel szőtték, vékony vetülékfonallal, ripszkötésben. A kötéspontok két vagy négy láncfonalanként ismétlődve adták meg a mindkét oldalon látható bordás felületet. Adatközlőink szerint a duplacsíkkal való díszítés igen régi eljárás Mezőberényben, mindhárom közösség használta. A magyar nemzetiségű szövők általában csak piros színt használtak szőtteseik elkészítéséhez.

 

A duplacsík sima, erőteljes színhatású, de kissé egyhangú felületét igyekeztek változatosabbá tenni. A többnyire piros színnel szőtt csíkokat eltérő színekkel, néha okkerrel váltogatták, vagy mintásan szőtték, vagy fogazták. A fogazást úgy alakították ki, hogy minden második szál fehér volt, a mintás felületet pedig úgy, hogy egymást váltogatva kétféle színű vetülékkel szőttek.

 

3. kép: Duplacsíkkal (ripsz) szőtt magyar szakajtókendő.  Piros-fehér.

Debreczeni János tulajdona.

A mintás, vertcsíkos szőttesek a vert és a szövött csíkok legváltozatosabb alkalmazásával készített szőttesek. Ezek szövéséhez négy nyüstre van szükség, több esetben csoportos befűzést alkalmaztak, így a felület kisebb-nagyobb kockából álló, változatos színezésű mintás sorokat alkotott.

4. kép: Vertcsíkkal szőtt magyar törülköző. Debreczeni János tulajdona.

 

A szedett csíkok: az egyszerű szövő technikával – a vert vagy szövött csíkokkal – alakos díszítményeket nem tudtak kialakítani. A különböző virágos, csillagos, rozettás minták szövéséhez szedettes technikát alkalmaztak. A szedett csíkos szövésekor lényegében szálszámolásos technikával alakították ki a geometrikus, apró négyzetekre, kockákra bontható motívumokat.

A szövéstörténet a szedettes technika kialakulását az 1900-as évek elejére datálja, a céhek megszűnése utáni korlátozások feloldása után válik általánossá. A szedettes csíkkal szőtt szőttesek a használatra érzékenyebbek voltak, mint a vertcsíkosak. Bizonyos nagy mintás szőtteseken nagy volt a fonákoldali fonallebegés, ezt később elsősorban a takácsmunkák hatására az ügyesebb szövők megoldották.

A szedett szőttesek főként ünnepi alkalmakra szánt, a lakás díszítésére szolgáló szőtteseket díszítették ezzel a technikával vagy az olyan gyakorlati célt szolgáló darabokat, mint pl. szakajtókendőket, amiket nem kellett gyakran mosni.

 

5. kép: Mezőberényi magyar csillag-rózsás, piros-fehér szedettes abrosz.

A Mezőberényi Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteményének a tulajdona. Lsz: 0845.

 

A Mezőberényi magyar szőttesek csoportosítása funkciójuk szerint:

-       vászonruhák

-       ágyneműk

-       háztartási textíliák

-       a gazdaság szövött anyagai

 

Vászonruhák

A háziszőttes anyagokból készült ruhafélék igen jelentős szerepet töltöttek be a Berényi ember öltözködésében. A férfiak öltözetében az egy inget és egy gatyát jelentő „pár fehér ruha”, a nők öltözetében az ingváll és a pendely nemcsak alsó, hanem felső, sőt szegények esetében a téli öltözetet is jelentette. Kiegészítették ezeket különböző, rendszerint kékre festett kötők.

 

Ágyneműk

A magyar adatközlők szerint a lepedő, a derékalj és a szalmazsák készült házivászonból. A magyaroknál a párnavégeket hímzéssel díszített színes – rózsaszín, kék vagy sárga – alátéttel ellátott párnavéget találunk. Házivászonból készültek a lepedők. Itt elsősorban a gyermekágyas asszony ágyát díszítették csipkés fehér lepedővel, ezeket rendszerint 2-3 szélből készítették, ezzel takarták le az ágyat, hogy megvédjék a rontástól. Ezeket a lepedőket fehérített kendervászonból készítették és a csipke szintén kenderfonalból készült. A magyar adatközlők mintás szövött derékaljról nem tesznek említést.

 

Háztartási textíliák

Igen szép, szövéssel díszített darabokat találunk a kenyérsütésnél használt szakajtóruhák, valamint a kalács és komakendők között. A kalácskendőket a lakodalmak idején használták, ebbe kötötték a magukkal vitt kalácsot, a komakendőbe pedig a gyermekágyas asszony részére vitt élelmet kötötték. A sima szakajtókendőt egyszerűen beszegték, a komakendőt gazdagon díszítették, hosszú rojttal látták el.

A módosabb magyar házaknál külön kosárkendőt is szőttek arra a célra, hogy vele a piacon megjelenjenek, ezeket nagyon díszesre szőtték, mert nem volt mindegy, hogy mivel takarták le a kosarat. Az erre a célra készült kendőt másra nem használták.

 

 

6. kép: Szakajtókendő, piros-fehér csíkozással díszített, azsúrral szegett.

Debreczeni János tulajdona.

 

7. kép: Magyar komakendő, piros szedett díszítéssel.
Debreczeni János tulajdona.

 

A törülközők mindennapra szánt darabjai általában keskenyebb vert vagy duplacsíkkal díszítették. A rojtozott végű dísztörülközőket gazdagabban díszítették, díszítményként valamilyen szedettes motívumot alkalmaztak, a végén kötözött rojttal látták el. Ezek a tisztaszobában lógtak az esztergályozott törülközőtartón.

8. kép: Magyar dísztörülköző, piros szedett díszítménnyel, kötözött rojttal.
Debreczeni János tulajdona.

Lakodalmakon, keresztelőkön és egyéb ünnepélyes alkalmakon nélkülözhetetlenek voltak a nagyméretű, 120 x160 cm méretű vagy olykor nagyobb méretű abroszok. Az abroszok voltak a háziasszonyok büszkeségei.  Kevésbé voltak díszesek a kenyérsütéskor, tarhonyaszárításkor használt sütőabroszok, ezeket általában a két végén díszítették. Ennél is szerényebb díszítésűek voltak a négyzet alakúra méretezett batyus abroszok, ezekbe a két végén szerény csíkkal díszített abroszokba kötötték a piacozás alkalmával használt kosarat.

9. kép: Magyar csíkos tarhonyaszárító abrosz két szélből varrt.
Debreczeni János tulajdona.

                                                                                                      

10. kép: Magyar szedett abrosz, fogazással díszített, eredeti darab alapján újraszőve.
Debreczeni János tulajdona.

 

11. kép: Két részből szőtt Mezőberényi magyar szedett abrosz piros szimmetrikus mintázattal.
Debreczeni János tulajdona.

 

 

Rendhagyó tárlatlátogatásra invitálunk mindenkit!

A "Népi textíliák a mai életünkben” című országos pályázati kiállítás ugyan jelenleg is áll Békéscsabán, a Megyei Könyvtárban, de sajnos a vírus miatt nem látogatható.
Dőljenek, hátra a fotelben, nézzék végig a videókat és gyönyörködjenek az alkotók szebbnél szebb munkáiban!
A kétrészes, összesen közel húsz-huszonöt perces film adjon mindenkinek örömet és reményt arra, hogy ez a rémálom rövidesen befejeződik és ismét visszatérhetünk a megszokott, vagy egy kicsit megváltozott életünkhöz.
A filmek az egyesületünk YouTube csatornáján bármikor megtekinthetők, azonban az alábbi két linkre kattintva máris láthatók.

Jó egészséget kívánunk ! #maradjotthon
Cs, jún. 04, 2020
Egyesületünk, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, különböző partnerszervezetekkel közösen 1989...
P, máj. 29, 2020
NÉPI KÉZMŰVES NAPKÖZIS TÁBOROK A NÉPMŰVÉSZETI ALKOTÓHÁZBAN BÉKÉSCSABA, OROSHÁZI U. 32. A Békés...
Szo, máj. 16, 2020
Júniusra tervezett rendezvényeink - a koronavírus miatti jogi szabályozásra tekintettel -...
Sze, ápr. 01, 2020
Pályázati felhívás online népművészeti módszertani tartalmak elkészítésére Hiszünk abban, hogy a...
V, márc. 15, 2020
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület - tekintettel a koronavírus járvány miatti helyzetre -...
Sze, márc. 04, 2020
MEGHÍVÓ XVII. KÁRPÁT-MEDENCEI NÉPI TEXTILFESZTIVÁL ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ PÁLYÁZATI KIÁLLÍTÁS A...
P, febr. 14, 2020
Gyapjúszövő, mézeskalács-készítő és csipkekészítő csoportok indulnak Békéscsabán, a „Tégla”...
Szo, febr. 08, 2020
A szakképzés átalakulóban van hazánkban, Az elmúlt évben megjelent felnőttképzési törvény úgy...
Sze, jan. 08, 2020
2020. Élő Népművészet A Fenntartható hagyomány XVII. Országos Népművészeti Kiállítás Pályázati...