A közel 3 éves munka eredményei a projektbe bevont településeken egy-egy kiállítás formájába kerültek bemutatásra.
A Kalocsa Róza Művelődési Központban 2020. február 1-én Kovácsházi Kézműves Kör munkáiból nyílt kiállítás. A tárlaton a közösség 34 tagja mutatta be kézműves tevékenysége munkáját. Több kismesterség fogásait sajátították el a tagok, többször egymást tanítva. Mezőkovácsházán olyan közösséget sikerült életre kelteni, ami – látva a lelkesedést, szaporodó létszámot - hosszú távon is életképes lehet. A kiállításon több népi mesterség alkotásait láthatták az érdeklődők. A közösség aktivitását és település részéről kinyilvánított támogatás egyértelműen előre vetíti, hogy a Kovácsházi Kézműves Kör a pályázati időszak lezárta után is tovább fog működni a művelődési központban
Nagybánhegyesen 2019. december 12-én került sor Rezeda Kör hímző kiállításának megnyitójára. A hímző kör tagjai a projekt időszakában nagyon aktívan vettek részt a hímző szakmai találkozókon, illetve a projekt keretében megrendezett eseményeken, rendezvényeken. A hímző közösség tagjai szinte valamennyien szépkorú asszonyok, viszont korukat meghazudtolva olyan újító szemlélettel, innovatív módon nyúlnak a tűhöz és a cérnához, mellyel munkáik, a tradicionális térségi mintavilág megőrzése mellett, a XXI. százat lakáskultúrájában és divatvilágában is megállják a helyüket. A mentorálásnak köszönhetően a technikai tudásban rengeteget fejlődtek a közösség tagjai és az élő népművészet eszmeiségét is magukévá tették. A zárókiállításon ezt láthatták az érdeklődök a munkáikon, hiszen a viseletkiegészítőikön, a mindennapos használati tárgyakon – a táskák, neszesszerek, szemüvegtokok, pendrive tartók, igazolványtartók, stólák, sálak stb. – a különböző tájegységek hímzés mintakincse jelent meg.
A Kisközösségek a helyi hagyományokért – Fafaragó szakmai találkozók Telekgerendáson programok záróakkordjaként 2020. február 23-án kiállításra került sor a fafaragó közösség által elkészített alkotásokból. A fafaragó közösség lelkes amatőrökből verbuválódott, akik a szakköri alkalmak során kezdtek ismerkedni a fafaragás rejtelmeivel. A kiállításon a tanulási fázisokat kiállított darabokkal, valamint fotókon keresztül mutatták be. A tagok lelkesedést az is bizonyítja, hogy a település utcanévtábláinak elkészítését tűzték ki célként. A kész táblákból és a találkozási alkalmak során elkészült faragványokból – fa tálak, faragott dísztárgyak – a kiállítás megnyitásakor ízelítőt kaphattak az érdeklődők. A közösség tagjai továbbra is szeretnék folytatni tevékenységüket a település szépítése érdekében.
A Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség által működtetett Mesterségek Házában 2019. december 12-én került megnyitásra a „Kisközösségek a helyi hagyományokért” – szövő szakmai találkozók alkalmával elkészített gyapjúszőnyegekből rendezett kiállítás. A Tótkomlóson létrejött, gyapjúszövéssel foglalkozó közösség három éve nagy lelkesedéssel szövi a szőnyegeket. A közösség tagjai részéről erőteljesen érzékelhető a csoport kohézió, a tagok elköteleződése a hagyományápolás iránt és a kompetenciafejlesztésre való motiváltság. A kiállításon az eddigi legsikeresebb alkotásaikat mutatták be a nagyközönség számára. A közösség helyben való megszilárdulása bizonyos, s a projekt lezárása után is folytatja az alkotói tevékenységet.
Értékeink képes lenyomata címmel valósult meg 2020. február 1-én Harangozó Imre tanár, Erdélyi Zsuzsanna díjas néprajzkutató összegző kiállításának megnyitója Újkígyóson, a Cz. Kiss Rendezvényházban. A tárlat a maga módján összegezte és tovább gondolta azt a hosszú ideig tartó, a Göndöcs Benedek Honismereti Kör tagjai számára megvalósított közösségi műhelyfoglalkozást, melynek fókuszában az ember, a közösség és az önazonosság és érték kérdésköre állott. Azt, hogy minden közösség és egyén életében van olyan hosszabb és rövidebb időszak, akár esetleg egyetlen pillanat, ami mély nyomot hagy. Ez nem feltétlenül nagy dolog, lehet egy érzés, egy tekintet, egy arc, egy környezet, egy helyszín, egy társaság, vagy akár egy-egy cselekedet is. A kiállítás, mint azt a nagy számban megjelent közönség tetszésnyilvánításából is kitűnt, sikerrel villantotta föl ezeket a pillanatokat. Számba vette azokat az egyes foglalkozásokon már bemutatott ösvényeket, amelyek a közösségi és egyéni identitásunk súlypontjai, s lélekben felemelnek és segítenek abban, hogy számot tudjunk adni a reánk bízott örökségből, adni tudunk valamit magunkból, nyomot hagyjunk, értéket teremtsünk, amely nem vész el a múló idő homályában, hanem még sokáig hat és erőt ad.
